Megéri hőszivattyút telepíteni, és mikor térül meg a beruházás?
A hőszivattyú hosszú távon gazdaságos választás lehet, megtérülése azonban az épület adottságaitól és a kiváltott fűtési rendszer költségeitől is függ. A döntés előtt ezért érdemes felmérni az ingatlan hőigényét, a meglévő hőleadókat, a szükséges előremenő vízhőmérsékletet és a villamos hálózat adottságait.
A hőszivattyús beruházás gazdaságosságát elsősorban az alábbi szempontok határozzák meg:
- Az épület hőigénye: egy jól szigetelt, korszerű nyílászárókkal rendelkező épület kevesebb hőenergiát igényel, ezért a hőszivattyú is kisebb energiafelhasználással tudja biztosítani a kívánt komfortot. Egy rosszul szigetelt épület esetében érdemes a hőszigetelést és a fűtéskorszerűsítést együtt megtervezni.
- A szükséges előremenő vízhőmérséklet: a hőszivattyúk általában alacsonyabb előremenő vízhőmérséklet mellett működnek a leghatékonyabban. Ezért különösen kedvező lehet a padló-, fal- vagy mennyezetfűtés, illetve az alacsony hőmérsékletre méretezett radiátoros rendszer. Magasabb vízhőmérséklet mellett is működhet hőszivattyú, de a készülék hatékonyságát ilyenkor különösen fontos ellenőrizni.
- A hőszivattyú hatékonysága: egy korszerű hőszivattyú megfelelő üzemi körülmények között 1 kWh villamos energiából jellemzően 3-6 kWh hőenergiát képes biztosítani. A COP egy adott üzemi pont hatékonyságát mutatja, míg a SCOP egy teljes fűtési szezonra számított mutató, ezért az éves fogyasztás becsléséhez különösen fontos adat.
- A kiváltott fűtési rendszer költsége: a megtérülést mindig a hőszivattyú által helyettesített rendszer költségeihez kell viszonyítani.
- A beruházás teljes költsége: nemcsak magának a hőszivattyúnak az árával kell számolni. A telepítés, az esetleges villamoshálózat-bővítés, a tárolók, a szabályozás és szükség esetén a hőleadók korszerűsítése is része lehet a beruházásnak.
- A kedvezményes H tarifa: a megfelelő feltételeket teljesítő hőszivattyúkhoz H tarifa igényelhető, amely a fűtési szezonban kedvezőbb villamosenergia-árral csökkentheti az üzemeltetési költséget. Ez közvetlenül javíthatja a beruházás megtérülését.
- A napelemes rendszerrel való összehangolás: ha az épület saját villamos energiát termel, a hőszivattyú fogyasztásának jelentős része megfelelő rendszerkialakítás mellett ebből is fedezhető.
A hőszivattyú ráadásul nem feltétlenül csak a fűtést váltja ki. Megfelelő rendszerrel használati melegvíz előállítása és az épület hűtése is megoldható, így több épületgépészeti feladatot egyetlen rendszer láthat el. A STIEBEL ELTRON hőszivattyúi között fűtésre, hűtésre és melegvíz-készítésre alkalmas rendszerek egyaránt megtalálhatók.
Mikor térül meg a hőszivattyú?
Egy hőszivattyús beruházás megtérülési ideje megfelelő körülmények között gyakran 5–10 év körüli lehet. A pontos időt a beruházási költség, az éves energiamegtakarítás, az épület állapota, a korábbi fűtési rendszer és az energiaárak együttesen határozzák meg.
Egyszerűsítve:
megtérülési idő = a hőszivattyús rendszer többletberuházása ÷ éves energiaköltség-megtakarítás
Ha például egy hőszivattyús rendszer a kiváltott megoldáshoz képest 2 millió forinttal nagyobb beruházást jelent, de évente 300 000 forinttal csökkenti az energiaköltséget, akkor az egyszerű megtérülési idő:
2 000 000 Ft ÷ 300 000 Ft/év = körülbelül 6,7 év.
A megtérülés azonban csak az egyik szempont: a hőszivattyúval a fosszilis energiahordozók közvetlen használata is csökkenthető.
Ha szeretné megtudni, milyen hőszivattyús rendszer illik az otthonához, használja a STIEBEL ELTRON hőszivattyú-kiválasztóját. Néhány alapadat megadása után előzetes javaslatot kaphat, amely igény esetén szakértőink bevonásával és helyszíni felméréssel tovább pontosítható.