Hőszivattyú méretezés - Mekkora hőszivattyút válasszak?

A folyamatosan szigorodó energetikai előírásoknak megfelelve egyre többen választanak hőszivattyút újonnan épülő családi vagy társasházak fűtésére. Ezzel a módszerrel ugyanis biztosítható, hogy a felhasznált energia 25%-ban megújuló forrásokból származzon. Sőt, napelemmel kombinálva ez 100%-ra is növelhető. A hőszivattyú típustól függően használható fűtésremelegvíz előállításra, vagy akár hűtésre is. 

 

A legnagyobb hatásfok elérése érdekében érdemes felületfűtéssel/-hűtéssel kialakítani, hiszen ennél a megoldásnál fűtés esetén a legalacsonyabb, hűtés esetén a legmagasabb a az előremenő hőmérséklet.


Első lépésként a hőszivattyú típusát és teljesítményét kell meghatároznunk. Hőszivattyú esetén ez jóval összetettebb folyamat, a jól megszokott, gázkazánoknál alkalmazott megoldások nem működnek megfelelően. Mindenképpen szakember közreműködését javasoljuk. Támpontként szolgálhat, hogy egy korszerű anyagokból, újonnan épült ingatlan esetén átlagosan 20-23 Watt/m3 teljesítmény szükséges.

 

A megfelelő készülék kiválasztásának alapfeltétele az épület hőigényének meghatározása. A hőigényt befolyásolják:

 

  • az építőanyagok minősége

  • szigetelések

  • nyílászárók

  • hőleadó felületek

A teljesítmény meghatározásához fontos ismernünk a hőszivattyú azon tulajdonságát, hogy a külső hőmérséklet esésével valamelyest romlik a hatékonysága ez segít abban, hogy mekkora hőszivattyú szükséges otthonunkba.

 

Gyakori rossz példa hőszivattyú méretezés kiválasztásánál, hogy ebből kiindulva, -15 °C-os külső hőmérséklethez választják a teljesítményt. Ekkor 7 °C-on az épület hőszükségletének akár kétszeresét is előállítja a készülék, azonban hazánkban nem túl gyakori a -15 °C, vagy az alatti hőmérséklet, így a hőszivattyú túlméretezett, kihasználatlan a teljesítménye, nem azt az eredményt fogjuk elérni a hőszivattyúval. Melegebb időben a nem megfelelő optimalizálás miatt gyakori ki-be kapcsoláshoz vezet, mely többletfogyasztást eredményez és csökkentheti a készülék élettartamát.

 

Érdemesebb tehát egy alacsonyabb teljesítményű hőszivattyút választani. Ilyenkor elképzelhetőek olyan extrém hidegek, amikor használatba fogja venni a rendszer a kiegészítő elektromos fűtőpatront, de még így is kedvezőbb lesz a rendszer energiafelhasználása. 

A hőszivattyús készülékkel történő hűtés/fűtés napjaink egyik legmodernebb megoldása, ami számos előnnyel rendelkezik

Azon túl, hogy az egyik leggazdaságosabb fűtési és hűtési megoldás környezettudatosság szempontjából is a legjobb választás fűtés és használati melegvíz készítéséhez vagy akár hűtéshez. Hogy mekkora hőszivattyú kerüljön beépítésre, az az előbb taglalt dolgoktól nagy mértékben függ, egy családi ház levegő-víz hőszivattyú a legmodernebb megoldás napjainkban.

A hőszivattyú olyan fűtő/hűtő rendszer, ami az egyik oldalról kivont hőt a másik oldalra szállítja, így az egyik irányba fűt míg a másikba pedig hűt. 

A hőszivattyú a természetben elérhető energiákat hasznosítja fűtésre vagy a melegvíz előállításra, ráadásul egyes típusok képesek a lakásunk hűtésére is. Hűtésnél a hőszivattyú fordítva működik, vagyis ebben a funkciójában nem fűti, hanem hűti az otthonunkat, mindezt úgy, hogy a fűtéscsövekben nem melegvizet keringtet, hanem hideget.  Megfordítva a körfolyamatot, a házból vonja el a hőt és vezeti a szabadba. Működési elvét tekintve a hőszivattyú megegyezik a hűtőszekrényével.

A hőszivattyú többféle közegben lévő energiát is képes hasznosítani, ez lehet levegő, talajvíz vagy föld. A működéséhez szükséges elektromos energia előállítása ezektől függetlenül környezetbarát módon, károsanyag kibocsátás nélkül is történhet, például napelemek segítségével. 

A fűtéshez szükséges melegvíz előállítására alacsony környezeti hőmérséklet esetén is képes a hőszivattyú, így a magyarországi hőmérsékleti viszonyok között is kiválóan megállja a helyét: nem véletlen, hogy Svédországban is a legtöbb háztartásban hőszivattyú üzemel.

Hőszivattyú típusai

Az alapján, különböztetjük meg őket, hogy milyen környezetből nyerik ki és adják le a fűtéshez vagy hűtéshez szükséges energiát.

Három hőszivattyú közül tudunk választani:

  • levegő-víz hőszivattyú, ahol a levegőből nyerjük ki a hőt 

  • víz-víz hőszivattyú, ahol a talajvizet használjuk 

  • talajszondás hőszivattyú, amelyiknél a geotermikus hőt hasznosítjuk.

Hogyan működnek a levegős hőszivattyúk?

A levegős hőszivattyú a környezeti levegő hőjét használja fel a fűtésre. - rendelkezésre állhat olyan hőszivattyú is, amelyek a talajból vagy a talajvízből képes kinyerni a hőt, de most a levegős hőszivattyút működését mutatjuk be. 

A gáz, vagy vegyestüzelésű rendszerek fosszilis tüzelőanyagokból nyerik ki a hőt a fűtéshez, vagy melegvíz előállításához, azonban a hőszivattyú a környezeti hőt használja fel ugyanerre a célra.

Ez teszi őket környezetbaráttá és rendkívül népszerűvé az új épületek fűtéseinek tervezésénél. Nagy előnyük, hogy felújításnál, korszerűsítésnél is utólag beépíthetőek ezek a rendszerek. A levegő a legjobb hőforrás, amelyet a levegős hőszivattyú segítségével a legegyszerűbben felhasználhat otthona fűtésére és/vagy a melegvíz előállítására is.

Hogyan működnek a víz-víz hőszivattyúk?

A víz-víz hőszivattyú a talajvízben tárolt energiát hasznosítja az épület fűtési rendszerében. A talajvizet a rendszer nagyságának megfelelően egy vagy több fúrt kúton keresztül szivattyúzási munka befektetésével juttatjuk a hőcserélőhöz, ahonnan a víz hőenergiáját kinyerve a lehűlt vizet egy másik fúrt kútba, vagy egy természetes befogadóba (tóba vagy folyóba) juttatjuk. A talajvíz állandó hőmérséklete (7-12°C) és jó hővezető képessége révén ideális hőforrás,

 

Hogyan működik a talajszondás hőszivattyú?

A geotermikus hőszivattyú a földben tárolt hőenergiát hasznosítja. Bár a hőszivattyús berendezés a levegőből is képes meleget kinyerni, azonban csak akkor beszélhetünk geotermikus felhasználásról ha kizárólag talaj vagy a talajvíz hőjét használja fel.

Egyre növekvő népszerűségnek örvendenek ezek a megoldások a magas hatékonyság miatt, melyet az úgynevezett COP fokkal vagy COP/SCOP értékkel mérnek. Ez azt mutatja meg, hogy az adott berendezés 1 kWH áram elfogyasztásával mennyi hőenergiát tud előállítani.

Az ilyen típusú berendezéseknél ez az értéke jellemzően 2 és 5 közötti szokott lenni.

A talajszondás fűtési rendszer számos előnnyel rendelkezik, ezek közül a legfontosabbak a zöld felhasználás, az alacsony üzemeltetési költség, a változatos felhasználási lehetőség és a kiemelkedő hatékonyság.

Környezettudatos megoldás otthonában

A talajszondás hőszivattyú rendkívül környezetbarát, hiszen működése közben nincs károsanyag kibocsátás, hiszen a bolygónk hőjét hasznosítja. A talaj felső rétege nyeli el a napsugárzás 50%-át, ezért egész évben egyenletes, 7-18 fokos marad.

Talajszondás hőszivattyúnál nincs égéstermék, nem kell a hamu elhelyezéséről vagy a füstgázok elvezetéséről gondoskodnod. Áramfogyasztása pedig mindössze csak a keringető rendszer működtetéséhez szükséges.

Hatékony megoldás otthona fűtésére-hűtésére

1 egységnyi villamos áramból 3-5 egységnyi hőenergiát tud előállítani egy talajszondás hőszivattyú. 

A rendszerekben felhasznált gázkeverék és a kompresszorok fejlődésével ráadásul egyre több hőenergia állítható elő. Ma már magasabb COP/SCOP értékkel rendelkező hőszivattyúk is elérhetőek azok számára akik energiatudatos otthont szeretnének maguknak.

Hogy mekkora hőszivattyú a megfelelő, és melyik lenne a legidálisabb otthonába kérdezze szakértőinket.