A hőszivattyú zajszintjének mérőszámai

Milyen működési zajra kell készülni hőszivattyú választásakor?

Egy háztartási készülék vásárlásakor kifejezetten fontos tényező, hogy milyen típusú és mennyire hangos zajt bocsát ki működés közben. Ennek jelentősége hatványozódik, amikor egy olyan mindennap használatos berendezésről beszélünk, mint amilyen a hőszivattyú. 

Hiába, hogy ma már sok vállalat kínálatában megtalálható, népszerű és korszerű termékről van szó, még mindig nem magától értetődő sajátosság az alacsony zajszint. Tudniillik, a hőszivattyú zajszintjével kapcsolatban nem létezik egyértelmű szabvány, ezért a piacon megtalálhatóak a TV 70 dB-es hangjával versenyző, de az egészen halk, 30-40-50 dB zajszinttel üzemelő modellek is.

Egy biztos: sem a saját, sem a szomszédaink komfortja szempontjából nem mindegy, hogy egy halk vagy egy zajos hőszivattyú mellett döntünk. De miért van egyáltalán a hőszivattyúnak hangja?

Kevesen tudják, de a hőszivattyú működése által kibocsátott zajok eltérő forrásokból állnak össze. A kültéri egységben működő kompresszor és ventilátor finom mechanikai rezgést, illetve légáramlási zajt generál, amely egyes üzemállapotok során ráadásul erősebben érzékelhető. Ilyen például az indítás, a leolvasztási ciklus, de az extrém hideg időben való üzemelés is, mert ekkor a készüléknek jelentősen nagyobb teljesítménnyel kell dolgoznia.

Természetesen a beltéri egységben található keringtető szivattyúk és ventilátorok is adnak ki némi hangot, bár ezek jellemzően diszkrétebbek. Tehát kijelenthetjük, hogy az épp csendesnek vagy zavarónak titulált hangképnek több zajforrása van, amely együtt alkot egy egészet.

Mit jelent a hőszivattyú hangteljesítményszintje?

A hangteljesítményszintj a hangenergia nettó kibocsátását jelenti (wattban), amelyet dB-ben mérnek, tehát úgy, ahogy az emberi fül észleli. A vizsgálat nyílt térben és tökéletes, tesztlaboratóriumi körülmények között, az előbb említett visszhangmentes kamrában zajlik. Ez számít az egyik leghatékonyabb műszaki mérőszámnak, mert szilárd alapot biztosít az eltérő hőszivattyúk által kibocsátott hangok összehasonlításához.

Mit nevezünk a hőszivattyú hangnyomásszintjének?

A hangnyomásszint a hangteljesítményszinthez hasonló mérőszám, melyet meghatározott körülmények között határoznak meg. (A táblázatban szabad térben végzett tesztek eredményei láthatóak.) Segítségével még pontosabb képet kaphatunk, mert olyan tényezők is szerepet játszanak a mérésben mint a levegő és a környezet befolyásoló szerepe. Ilyen módon a hőszivattyúk valós hangjait tudjuk előre összehasonlítani, hogy a készülék otthoni bekapcsolásának pillanatában ne érje meglepetés.

Gyakori kérdések és válaszok

Mekkora zajszint minősül halknak egy hőszivattyú esetében?

A korszerű hőszivattyúk esetében a 30-45 dB közötti hangteljesítményszint tekinthető kifejezetten halknak. Ez nagyjából egy nyugodt beszélgetés vagy egy könyvtári háttérzaj erősségének felel meg. A 50 dB körüli érték még elfogadható, de már intenzívebb – különösen éjszaka. Mivel a gyártók egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a zajcsillapításra, így a prémium készülékek többsége mostanra halk tartományban működik.

Mi a különbség a hőszivattyú hangszínteljesítménye és hangnyomásszintje között? Melyik számít jobban, ha választás előtt állok?

Amíg a hangteljesítményszint a készülék által kibocsátott zaj „teljes mennyiségét” mutatja - függetlenül attól, hogy milyen messziről mérik -, a hangnyomásszint azt jelzi, hogy a zaj a valóságban milyen erősen hallható egy adott távolságon belül. Azaz utóbbit befolyásolhatja a környezet (tehát a falak, a tereptárgyak, stb.) és a készülék elhelyezése is. Vásárlások alkalmával, általában a hangteljesítményszint tekinthető az objektívabb mérőszámnak.

Milyen törvény vonatkozik a hőszivattyúk zajszintjére Magyarországon?

Magyarországon a hőszivattyúk zaj- és rezgésterhelésére a 27/2008. (XII. 3.) KvVM-EüM együttes rendelet vonatkozik. Meghatározza milyen zajszint engedhető meg a lakóépületek környezetében nappal és éjszaka, illetve milyen értékek mellett biztosított a pihenéshez való jog. A szabályozás a környezet típusát is figyelembe veszi, így például egy sűrűn beépített városrészben magasabb határértékek érvényesek, mint egy csendes kertvárosi területen.