Indirekt tároló: miben különbözik a puffertartálytól, és hogyan működik?

Az indirekt tároló és a puffertartály közötti különbségekről

Az indirekt tároló és a puffertartály olyan berendezések, amelyek hőtárolással kapcsolatos feladatot látnak el, azonban eltérő közeggel dolgoznak, más rendszerekhez kapcsolódnak, és különböző műszaki célokat szolgálnak. A két megoldás tehát nem helyettesíti egymást, más-más funkciókra lettek tervezve

Mi az az indirekt tároló?

Az indirekt tároló elsődleges feladata a használati meleg víz (HMV) tárolása és előállítása. A tartályban található víz közvetlenül a csaptelepekhez, zuhanyzókhoz jut el, vagyis ez az a víz, amelyet a mindennapokban felhasználunk.

A víz felmelegítése nem közvetlen és önálló hőtermeléssel történik - mint egy hagyományos átfolyós vízmelegítő vagy tárolós vízmelegítő esetén -, hanem külső hőforrás segítségével, például kazán, hőszivattyú vagy napkollektor által. A hőátadás egy (vagy komplexebb rendszerek esetén) kettő beépített hőcserélőn keresztül valósul meg – utóbbi esetben több hőtermelő egyidejű vagy váltott használata is lehetséges.

Az 1 vagy 2 hőcserélős indirekt tárolók egyedi jellemzője, hogy a bennük lévő víz folyamatosan cserélődik: a felhasználás során a meleg víz eltávozik a tartályból, helyére pedig hideg hálózati víz érkezik, amelyet a rendszer újra felmelegít.

Mit nevezünk puffertartálynak?

A puffertartály egy speciálisan szigetelt tartály, amely kizárólag a fűtési rendszer vizének tárolásáért felel. Ebben az esetben nem használati vízről beszélünk, hanem a zárt fűtési körben keringő közegről.

Passzív hőtároló, de emellett aktívan részt vesz a hőelosztásban is, mivel a benne eltárolt meleg vizet, igény esetén visszavezeti a rendszerbe. Így segít kiegyenlíteni a hőtermelés és a hőigény közötti különbségeket, különösen az olyan esetekben, amikor a hőtermelés jelentősen ingadozik.

Az indirekt melegvíz-tárolóhoz képest, a puffertartályban lévő víz nem fogy el - folyamatosan kering -, és a hőszállításért felel. 

Listázzuk a legfőbb különbségeket!

Ismerje meg az indirekt tárolók típusait és kialakításukat!

Az indirekt tárolók kínálatában rengeteg eltérő modell található, amely más-más rendszerigényre és felhasználási szokásra lett tervezve. Ilyen módon a működési elvük, a kialakításuk, és az elhelyezésük szerint is csoportosíthatóak.

Működési elv: egy vagy két hőcserélő

Az indirekt tárolók működési elve minden esetben a közvetett hőátadáson alapszik. Egyszerűbb rendszerekben egy hőcserélős kialakítással találkozhat, ahol egyetlen külső hőforrás látja el a felmelegítést – például a kazán vagy a hőszivattyú.

Komplexebb szisztémáknál elterjedt választás, hogy az indirekt tároló 2 hőcserélővel van felszerelve. Így létrejöhet az elsődleges, valamint a megújuló hőforrás (például: napkollektor, hőszivattyú) egyidejű vagy váltott használata.

Kivitelezés: átfolyós és tárolós megoldás

Az indirekt tárolók kivitelezése szempontjából két típust különböztethetünk meg: az átfolyós és a tárolós készülékeket. A két modell közti különbség elsősorban abban rejlik, hogy a használati meleg víz mikor és milyen módon kerül felmelegítésre, illetve hogyan áll rendelkezésre a felhasználás során.

Az átfolyós elven működő berendezéseknél a hálózati (még hideg) víz a vízvételezés pillanatában halad át a hőcserélőn, ahol a külső hőforrás azonnal felmelegíti azt. Ebben az esetben nem áll rendelkezésre nagy mennyiségű, előre felmelegített víz, így a rendszer működése erősen függ a hőtermelő pillanatnyi teljesítményétől. Előnye a kisebb helyigény és a minimális készenléti hőveszteség, ugyanakkor hátránya, hogy több vízvételi pont együttes használata nem lehetséges.

Ehhez képest a tárolós verziók, a hőszigetelt tartályukban előre felmelegített használati meleg vizet őriznek. A hőforrás a tartály vizét a beépített hőcserélőn keresztül fokozatosan melegíti fel, így a felhasználás pillanatában azonnal rendelkezésre áll. Ezek a típusú indirekt tárolók hőszivattyúval vagy más megújuló energiát használó rendszerrel is kompatibilisek, több fürdőszobás ingatlanok esetén pedig különösen előnyösek.

Elhelyezés: fali vagy álló kivitel

A beépítési lehetőségek szempontjából az indirekt tárolók fali és álló kivitelben egyaránt elérhetőek, azonban a két formatervezés eltérő műszaki és szerelési feltételekhez igazodik.

A fali kivitelű indirekt tárolók jellemzően kisebb űrtartalmúak a fal statikai terhelhetősége miatt. Mivel a vízzel feltöltött tartály jelentős tömeget képvisel, ezért a gyártók ezeknek a modelleknek kapacitását általában olyan tartományban határozzák meg, amely biztonságosan elhelyezhető teherhordó falszerkezeten. Ebből adódik, hogy ezek a berendezések helytakarékosabbak, így elsősorban lakásokba, korlátozott gépészeti terekbe választják őket.

Adja magát, hogy az álló indirekt tárolók nagyobb térfogattal rendelkeznek, ezáltal a kapacitásukban is erősebbek. Jellemzően családi házak, több fürdőszobás ingatlanok, illetve magasabb használati melegvíz-igény esetén jelentenek ideális megoldást. Általában az álló indirekt tárolók bekötése kazánházban vagy dedikált gépészeti helyiségben történik.

Erre figyeljen, ha indirekt tárolót választ!

Az indirekt tároló kiválasztásakor nem elég az árcédulát nézni. Több műszaki és használati szempontot is érdemes mérlegelni, hogy a rendszer hosszú távon is komfortos, gazdaságos és üzembiztos működést biztosítson.

1. Becsülje meg előre a használati melegvíz-igényt! Az indirekt tároló kiválasztásának egyik legfontosabb lépése a szükséges melegvíz-mennyiség meghatározása. Ebben döntő szerepet játszik a háztartásban élők száma, valamint az egyidejű vízhasználat gyakorisága. 

2. Vegye figyelembe az épület méretét és kialakítását! A lakóépület alapterülete és tagoltsága szintén befolyásolja a melegvíz-ellátással szembeni elvárásokat. Nagyobb, több szintes ingatlanoknál jellemzően nagyobb a párhuzamos vízvételezés esélye, amely indokolttá teheti egy nagyobb térfogatú indirekt tároló alkalmazását.

3. Válassza meg körültekintően a tároló űrtartalmát! A túl kicsi tartály gyorsan kimerülhet, míg egy indokolatlanul nagy kapacitású felesleges hőveszteséggel és magasabb beruházási költséggel járhat. Az ideális méretezetés biztosítja az egyensúlyt a komfort és a gazdaságos üzemeltetés között.

5. Ellenőrizze az energiahatékonysági besorolást! Az indirekt tároló energiahatékonysági osztálya közvetlen hatással lehet az üzemeltetési költségekre. Általában a jobb besorolású készülékek drágábbak, viszont a gazdaságos működésük miatt, hosszú távon képesek visszahozni az árukat. A választás során célszerű figyelembe venni a meglévő, vagy a tervezett fűtési megoldást. Hagyományos kazános rendszereknél az egy hőcserélős modell általában elegendő, míg megújuló energiaforrások - például hőszivattyú vagy napkollektor - esetén kifejezetten előnyös, ha az indirekt tároló 2 hőcserélővel van felszerelve.

Gyakori kérdések és válaszok az indirekt tárolók kapcsán

Mi a feladata egy indirekt tárolónak?

Egy indirekt tároló feladata a használati meleg víz előállítása és tárolása. A vizet közvetetten, egy külső hőtermelő - például kazán vagy hőszivattyú - segítségével melegíti fel.

Mire való a puffertartály?

A puffertartály a fűtési rendszer vizét tárolja (például a hőszivattyús fűtését), miközben kiegyenlíti a hőtermelés és a hőleadás közötti különbségeket.

Mi a különbség a két tartályban lévő víz cserélődése között?

Amíg az indirekt tárolóban a használati víz folyamatosan cserélődik, addig a puffertartályban lévő fűtési víz zárt rendszerben kering, magyarán nem fogy el.

Milyen előnyei vannak az indirekt tároló használatának?

Egy indirekt tároló egyenletes és nagy mennyiségű használati meleg vizet képes biztosítani a hőtermelő tehermentesítése mellett. Továbbá rugalmasan kombinálható kazánnal, hőszivattyúval, megújuló energiaforrásokkal, így hatékony, gazdaságos és környezetbarát megoldásnak számít.

Mikor érdemes két hőcserélős indirekt tárolót választani?

Egy 2 hőcserélős indirekt tároló akkor indokolt választás, amennyiben a használati meleg vizet két különböző hőforrásból szeretné előállítani, például napkollektorral előmelegítve, valamint hőszivattyúval vagy kazánnal kiegészítve.