A hőszivattyúk fogyasztása és energiahatékonysága
Publikálás dátuma - 2026.02.04.
A hőszivattyú fogyasztása az egyik leggyakrabban felmerülő kérdés mindazok körében, akik korszerű, és hosszú távon is gazdaságos fűtési megoldást keresnek. Bár a technológia hatékonyságáról sok helyen szó esik, de a tényleges energiaigény megértéséhez többre is szükség van. Érdemes túllépni az általános ígéreteken, és megvizsgálni azokat a műszaki és környezeti tényezőket, amelyek a mindennapi üzemelést valóban meghatározzák.
Cikkünkben átfogóan és közérthetően körbejárjuk, hogy:
- Mitől függ egy hőszivattyús rendszer fogyasztása?
- Hogyan értelmezhetőek a hatékonyságot jelző mérőszámok?
- Milyen számítások segíthetnek előre megbecsülni az éves energiafelhasználást?
Emellett kitérünk a kedvezményes H tarifa részleteire, valamint rövid, lényegre törő válaszokat adunk a leggyakoribb kérdésekre is. Így nemcsak a működés elve válik érthetőbbé, hanem az is, hogy mikor és milyen feltételek mellett számíthatunk valóban takarékos üzemeltetésre.
Milyen tényezőktől függ a hőszivattyú fogyasztása?
Amikor a hőszivattyú fogyasztása kerül górcső alá, sokan egy konkrét éves kilowattórában kifejezhető értéket keresnek, ahelyett, hogy a megfelelő kérdésre válaszolnának: az adott otthonban, az adott használati szokások mellett mennyi energiára lesz szükség? A hőszivattyú ugyanis nem önmagában, hanem az épülethez, a környezethez és a benne élők igényeihez alkalmazkodva működik.
Ennélfogva az egyik alapvető kiindulási pont a hőszivattyú típusa. Egy levegő-víz, egy víz-víz, és egy talajhő-víz alapon üzemelő rendszer fogyasztása is másképp alakul, amiért a hőforrás hőmérséklete és rendelkezésre állása egyaránt eltérő. Ez közvetlenül befolyásolja, hogy a készülék mennyi villamos energiát használ fel a szükséges hőmennyiség előállításához. Szorosan ide kapcsolódik az épület méretének, belső elrendezésének és műszaki állapotának jelentősége is, hiszen egy nagy alapterületű, tagolt vagy gyengén szigetelt ingatlannak lényegesen nagyobb a hőigénye, mint egy korszerű szerkezetűnek.
Szintén nem elhanyagolható szempont a lakók száma és szokásrendszere. A gyakori melegvíz-használat, a magasabb belső hőmérséklet iránti igény vagy az eltérő napi rutin mind növelhetik a hőszivattyú havi vagy éves fogyasztását. A képet tovább árnyalják a környezeti hatások, tehát a fűtési szezon hossza, a külső hőmérséklet alakulása és az időjárási szélsőségek (különösen levegő-víz berendezéseknél).
Emellett meghatározó jelentősége van annak is, hogy a hőszivattyú milyen fűtési rendszerhez csatlakozik. Például az alacsony előremenő vízhőmérsékletű felületfűtések (padló-, fal-, mennyezetfűtés) kedvezőbb működési feltételeket teremtenek a hagyományos megoldásokhoz képest.
A rendszer egészét végül a hőszivattyú teljesítménye és tényleges hatékonysága zárja keretbe: egy pontosan méretezett, az épület hőigényéhez illesztett készülék, kevesebb ki- és bekapcsolás mellett, egyenletesebb üzemben működik, amely hosszú távon alacsonyabb energiafogyasztással jár.
A hatékonyság mérőszámai: COP- és SCOP-érték
A hőszivattyús fogyasztás méréséhez két mutatót célszerű szem előtt tartani: a COP-, valamint a SCOP-értéket. Bár elnevezésük közel azonos, ezek a mérőszámok nem ugyanarra világítanak rá, és nem is kezelhetőek puszta marketingadatként – műszaki jellemzők, amelyek eltérő körülmények között születnek, és más jellegű információt hordoznak. Lássuk is!
A COP (=Coefficient of Performance) az az energiahatékonysági mutató, amely a hőszivattyú pillanatnyi hatásfokát fejezi ki. Magyarán azt mutatja meg, hogy adott üzemi körülmények között - meghatározott külső és előremenő hőmérséklet mellett -, egy egységnyi villamos energiából hány egységnyi hőenergia előállítására alkalmas a választott berendezés. A mérés szabványos, laboratóriumi környezetben történik, ezért a COP-érték elsősorban az egyes készülékek műszaki színvonalának összehasonlítására alkalmas.
Ehhez képest a szezonális teljesítménytényező, tehát a SCOP (=Seasonal Coefficient of Performance), a hőszivattyú átlagos, egy komplett szezonra levetíthető teljesítményét írja le. Ilyenkor a fűtési idény során jellemző külső hőmérsékleteket - valamint a részterheléses üzemállapotokat és üzemidőket is figyelembe veszik -, hogy közelebb vezessenek a valós fogyasztási adatokhoz. Épp ezért a gyakorlati tervezésben és a hőszivattyú tényleges energiahatékonyságának megbecslésében a SCOP-érték tekinthető irányadónak.
Hőszivattyú-fogyasztás számítása egyszerűen: így kalkulálhat!
A hőszivattyú-fogyasztás meghatározásának legjobb módszere egy műszaki audit megrendelése, azonban ez nem csak időigényes, de sok esetben költséges is.
Egy megközelítőleges értéket azonban Ön is kikalkulálhat a hőszivattyú SCOP-értéke és az épület éves fűtési hőigénye (kWh/év) alapján. Utóbbi az ingatlan területétől és a szigetelésének színvonalától függ, ezért fajlagos értékeket célszerű használni.
Például:
| Passzív ház | 10-15 kWh/m² |
| Magas energiahatékonysággal bíró épület | 50-70 kWh/m² |
| Közepes energiahatékonysággal bíró épület | 80-120 kWh/m² |
| Régi, szigetelt épület | 140-160 kWh/m² |
| Szigetelés nélküli épület | 170-200 kWh/m² |
Ezután a becslés egy egyszerű képlettel elvégezhető:
Ökölszabály: minél magasabb a SCOP-érték, annál kevesebb villamos energiára van szükség ugyanannak a hőigénynek a fedezéséhez.
Amiért a hőszivattyú többszörösen megéri: H tarifa
A hőszivattyú gazdaságos működését a rendszerhatékonyság mellett az áramtarifa is befolyásolhatja. Szerencsére Magyarországon elérhető a kedvezményes H tarifa, amelyet kifejezetten a megújuló energiaforrást hasznosító fűtési technológiák, azaz a környezetbarát megoldások támogatására vezettek be.
A H tarifa a fűtési szezon teljes időtartamában, jellemzően október 15. és április 15. között, az ország egész területén elérhető. Legnagyobb előnye, hogy ebben az időszakban a hőszivattyú a normál lakossági áramárnál kedvezőbb díjszabással üzemeltethető, ami érezhetően csökkenti az éves fűtési költségeket. Fontos tudni, hogy nem automatikusan, és nem minden minden elektromos fűtéshez jár.
Igénybevételének két alapfeltétele:
- a megfelelő energiahatékonyság: amelyet a készülék korábban megismert SCOP-értéke igazol;
- a rendszer típusa: csak olyan készülékek esetén igényelhető, amelyek a villamos energia mellett környezeti energiát egyaránt hasznosítanak. Ebből kifolyólag nem alkalmazható villanykazánok, elektromos fűtőpanelek vagy infrapanelek esetén (még akkor sem, ha ezek napelemes rendszerrel együtt működnek).
A jogosultság alapja tehát nem más, minthogy a hőszivattyú vagy a fűtésre is alkalmas klímaberendezés igazoltan elérjen egy meghatározott, előírt SCOP-értéket.
A H tarifa gyakorlati oldala
A H tarifa igénylésének folyamata jellemzően két lépésből áll.
- Elsőként az áramszolgáltatónál kell benyújtani a szükséges dokumentumokat – ebbe beletartozik az igénybejelentő és a csatlakoztatni kívánt készülék műszaki adatlapja.
- Ezt követően egy regisztrált villanyszerelő ellenőrzi a mérőhelyet, valamint annak a speciális mérőórának a kialakítását, amely a H tarifás fogyasztást monitorozza. A mérőóra az áramszolgáltató tulajdona, azonban az esetleges átalakítási vagy szabványosítási munkák költsége a felhasználót terheli.
Gyakori kérdések és válaszok
Mitől függ a hőszivattyú fogyasztása?
A hőszivattyú fogyasztása elsősorban a készülék típusától és hatékonyságától, az épület hőtechnikai adottságaitól, a fűtési rendszer kialakításától, valamint a külső hőmérsékleti viszonyoktól függ.
Hogyan befolyásolja az épület állapota a hőszivattyú fogyasztását?
Egy jól szigetelt, korszerű nyílászárókkal rendelkező épület lényegesen kevesebb hőt igényel, így a hőszivattyú alacsonyabb energiafelhasználással képes azonos komfortot biztosítani.
Mi az a COP-érték?
A COP-érték (energiahatékonysági mutató vagy teljesítménytényező) azt mutatja, hogy egy adott üzemi körülmény között 1 kWh villamos energiából mennyi hőenergiát állít elő a hőszivattyú.
Mi az a SCOP-érték?
A SCOP-érték (szezonális teljesítménytényező) a teljes fűtési idény átlagos hatékonyságát határozza meg, figyelembe véve az eltérő külső hőmérsékleteket és üzemállapotokat. Segítségével a hőszivattyú éves fogyasztását egyénileg is meg lehet becsülni.
Mi a különbség a COP- és a SCOP-érték között?
Míg a COP egy adott pillanatra jellemző, laboratóriumi körülmények között mért adat, addig a SCOP a valós, szezonális működést tükrözi, ezért átfogóbb képet ad a várható energiafogyasztásról.
Hogyan számítható ki a hőszivattyú várható fogyasztása?
Az épület éves hőigényét kell elosztani a hőszivattyú SCOP-értékével.
Mitől függ a hőszivattyú fogyasztása?
A fogyasztást a hőigény nagysága, a rendszer méretezése, a hőleadók típusa és a használati szokások együttese határozza meg.
Milyen feltételekkel vehető igénybe a H tarifa?
A kedvezményes tarifa akkor igényelhető, ha a fűtési rendszer megújuló energiát is hasznosít, és a készülék igazoltan, az előírásoknak megfelelő SCOP-értékkel rendelkezik.